catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Légrády Sándor festő- és grafikusművész a Sajtó- és fotóarchívum 2016. 11. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600

legrady

 

Légrády Sándor (b) grafikusművész "Az év legszebb bélyege" pályázat győztese átveszi a díjat Horn Rezsőtől, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének (MABÉOSZ).
Budapest, 1979. szeptember 13.
MTI Fotó: Wéber Lajos

Légrády Sándor festő- és grafikusművész, a leghíresebb magyar bélyegtervező 110 éve, 1906. március 16-án született.

Budapesten jött a világra, 1921-től az Iparművészeti Főiskola ötvös szakán tanult, majd a Fővárosi Iparrajz Iskola díszítőfestő osztályán az üvegfestő szak mesternövendéke lett. 1923-ban az országos cserkészkiállításon Patrona Hungariae című képéért legszebb festmény díjat kapott. Cserkészzászlókat tervezett, 1924-ben az Áldoztató kelyhek tervpályázaton 1. díjat nyert.
1927-től az Országos Üvegfestő Műintézet tervezőjeként dolgozott. Üvegablakai közül kiemelkedik a zsidó múzeum ószövetségi jeleneteket ábrázoló ablaka, valamint a Bosnyák téri plébániatemplom rózsaablaka.
Figyelme mindinkább a sokszorosító grafika felé fordult. 1931-ben került az Állami Nyomdába, ahol 1941-ig grafikusként, postabélyeg- és államiértékpapír-tervezőként dolgozott, itt kezdett az akkortájt bevezetett mélynyomásos eljárással postabélyegeket alkotni. Első ilyen munkája, az 1932-ben készült Szent Erzsébet-sorozat nagy sikert aratott. 1933-ban ő tervezte a gödöllői cserkész világtalálkozó építményeit és bélyegeit, az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus szabadtéri oltárait a Bazilikánál és a Hősök terén, ő festette a találkozó emléklapjait, plakátjait, képeslapsorozatait. Az 1938-ban megjelent Szent István jubileumi bélyegsorozata Buenos Airesben első díjat nyert, 1940-ben infulát (papi kendőt) készített XII. Pius pápa számára. Munkásságáért Iparművészeti Ezüstérem kitüntetést, Horthy Miklós kormányzótól Signum Laudis érdemrendet kapott.
1941-ben művészeti államtitkárnak nevezték ki, a miniszterelnökségre, majd a honvédelmi minisztériumba osztották be. A háborús években aktív részese volt a Mátyás templom kincsei megmentésének, majd azok visszakerülésének. 1945 közepén a népügyészség vizsgálati fogságba helyezte egyes háború alatt készített plakátjai miatt, felmentése 1949-ben emelkedett jogerőre.
1948-ban kezdett újból bélyegtervezéssel foglalkozni. 1949-ben javaslatára adták ki a Lánchíd újjáépítését támogató feláras bélyegblokkot. Az általa tervezett harmadik Lánchíd-blokk igazi filatéliai siker lett. 1949-ben a Magyar Posta felkérésére "ötéves terv" bélyegsorozatot készített.
1953-ban, egyik legnagyobb művészeti elismeréseként, az aacheni Madonna-bélyeg kiállításon Erdélyi Madonna című bélyege harmadik díjat kapott. 1957-ben - felkérésre - ő tervezte a Magyar Népköztársaság új címerét, az úgynevezett Kádár-címert.
Munkássága során mintegy 100 alkalmi és forgalmi bélyeget, bélyegsorozatot és blokkot tervezett a magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjairól és eseményeiről. Bélyegeiből közel 70 millió került forgalomba, nem egy közülük világkarriert futott be. A bélyegrajzolással a magyar kultúra és történelem terjesztésében is fontos szerepet vállalt. Színes egyéniségére jellemző, hogy New Yorkban és Detroitban a 60-as évek közepén oltárképeket festett, és csipketervező iparművészként is hírnevet szerzett magának.
74 éves koráig az Állami Nyomdában dolgozott, utolsó bélyegét - a 925 éves tihanyi apátság alapítóleveléről - 1980-ban készítette. 1987. július 15-én hunyt el Budapesten. Születésének századik évfordulójára - stílszerűen - bélyeg kiadásával emlékeztek.
Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com