catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Sajtó- és Fotóarchívum: a 2015. 31. hét érdekes eseményei

archivum hirlevel fejlec 600

szepmuveszeti

 

A Szépművészeti Múzeum
és a Műcsarnok látképe.

Budapest, 2015. június 10.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

115 éve, 1900. augusztus 1-jén kezdődött meg a Szépművészeti Múzeum építése.

A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtárán és az Országos Képtáron alapul. (Ezek anyaga Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnoldtól kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került, s Kossuth által köztulajdonba vett festményeiből állt.) A gyűjtemények összevonását az Országos Képtárat gyarapító Pulszky Károly javasolta, aki a teljes európai festészet bemutatását tervezte.
A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején, az 1896. évi VIII. tc. írta elő, amely a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő (a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak). A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen adta. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Hercog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mivel ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték.
Az épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el. Az építkezést a történész Kammerer Ernő irányította, aki 1901 és 1914 között az intézmény első igazgatója is volt.

szepmuveszeti2

 

A Szépművészeti Múzeum épülete a Hősök terén.
(Légi felvétel.)

Budapest, 2009. szeptember 22.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A múzeumot 1906. december 1-jén adták át (mivel Ferenc József éppen akkor ért rá), és december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes az impozáns Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is.
A múzeumot a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták, bár a tervezés fő szempontja inkább reprezentatív terek kialakítása, mint műtárgyak bemutatása volt. Az első nagyobb állománybővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt, 1908-ban és 1913-ban. 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították a múzeumot. A grafikák zöme, Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei, az Esterházy-gyűjteményből származnak. Jelentős a múzeum francia impresszionista gyűjteménye is.
Petrovics Elek 1914-35 közti igazgatása alatt a múzeumot többször átépítették, mert az állomány jelentősen gyarapodott. A második világháborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy része szakszerű csomagolás nélkül Németországba került. Az elhurcolt műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott.
A háború utáni első kiállítást 1946-ban szervezték. Az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum. A gyűjtemény 1957-re már kinőtte az épületet, ezért a Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát. A Szépművészeti Múzeumban a külföldi alkotások mellett a régi magyar osztály anyaga maradt, a múzeum osztályai: az Egyiptomi, a Görög-Római, a Régi Képtár, a Régi Szoborgyűjtemény, a Grafikai és a Modern gyűjtemény.
A múzeumban számos nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállítást láthatott az érdeklődő közönség. 2011-ben – a Városligetben megvalósuló múzeumi negyedhez kötődően - kormányhatározatban rendelkeztek a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítéséről (az MNG beolvadása révén), amelyre 2012 szeptemberében kerülhetett sor.
2015 februárjában – az óriási sikert aratott Rembrandt-kiállítás után – a múzeumot bezárták, és megkezdődött a 2018-ig tartó felújítása.
A Szépművészeti szünetelése idején a múzeum a Nemzeti Galériában rendez majd időszaki kiállításokat.

Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com