catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 
INGMAR BERGMAN Oscar-díjas svéd rendező és forgatókönyvíró a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 31. hét érdekes emberei sorozatban


fejlec 700
INGMAR BERGMAN Oscar-díjas svéd rendező és forgatókönyvíró, a modern filmművészet meghatározó egyénisége öt éve, 2007. július 30-án hunyt el.

1918. július 14-én született Uppsalában. Protestáns lelkészcsaládból származott, amelynek szigorú, puritán légköre egész életét meghatározta. Mindennapos tapasztalata volt az elfojtások, a bűn-bűntudat-büntetés, a szorongások megélése, amelyet már gyerekként a fantázia eszközeivel próbált oldani. Kiváló alkalom volt erre a száz ólomkatonáért elcserélt vetítőgép, később pedig az általa eszkábált bábszínház, amellyel a svéd író Strindberg darabjait mutatta be.
A stockholmi egyetemen képzőművészetet és irodalmat tanult, közben amatőr színtársulatokban játszott és rendezett, filmforgatókönyveket írt. 1944-ben a Helsingborgi Városi Színház igazgatója lett, rendezett Göteborgban, Malmőben, 1963-66-ban igazgatta a stockholmi Királyi Drámai Színházat, a Dramatent. 1976 és 1984 között - egy adócsalási ügy miatti tiltakozásként - önként vállalt németországi száműzetése idején Münchenben rendezett, majd hazatérése után ismét a Dramaten tagja lett. Klasszikusokat és modern darabokat egyaránt színre vitt, Strindberg mellett Ibsent, Shakespeare-t, Moliére-t szerette. Remekül szót értett színészeivel, akik közül többen, Max von Sydow, Gunnar Björnstrand, Erland Josephson, Ingrid Thulin, Harriet Andersson, Liv Ullmann, Bibi Andersson filmjeinek is állandó szereplői lettek.
Első filmjét, a Válságot 1945-ben készítette, világhírűvé az 1957-ben Cannes-ban különdíjjal jutalmazott A hetedik pecsét, majd az ebben az évben forgatott A nap vége tette. A hatvanas évek elejétől a svéd film egyet jelentett Bergman nevével, kialakultak az egyre inkább csak rá jellemző stílusjegyek, a zárt terek, a kevés szereplős kamarajáték, a kísérőzene szinte teljes hiánya, az emberi arcról készített közelképek. Filmtrilógiájában (Tükör által homályosan, Úrvacsora, Csend) először ábrázolta megrázó erővel az isten- vagy bizonyosságkeresés csődjét, az emberi kapcsolatok felszínessé válását. A belső démonainkkal való küzdelem a Persona és a Farkasok órája című alkotásainak témája, míg saját kamaszkori náci szimpatizáns élményeit dolgozta fel a Szégyenben, majd a Németországban forgatott Kígyótojásban.
A férfi-nő kapcsolat, a szeretetéhség és a szeretetre való képtelenség, az elfojtott szexualitás torzító hatása, a féltékenység romboló szenvedélye, a pőrére vetkőztetett lélek jelenik meg a Rítus, a Suttogások, sikolyok, a Szemben önmagunkkal, a Jelenetek egy házasságból képsorain. Első angol nyelvű filmje, az Érintés is egy frusztrációkkal terhes szerelmi háromszög feldolgozása. 1974-ben új felfogású operafilmet rendezett Mozart Varázsfuvolájából. 1983-ban elkészítette a - leginkább önéletrajzi ihletésű - Fanny és Alexandert, majd úgy döntött, felhagy a filmezéssel.
Ezután forgatókönyveket írt, majd 2003-ban egykori élettársa, Liv Ullmann rávette, hogy megrendezze a Sarabande-ot, a Jelenetek egy házasságból "folytatását". Ez a film lett a hattyúdala. Farö szigetén halt meg.
Több mint 60 filmet forgatott, 170 forgatókönyvet írt, számos díjat kapott, köztük több Oscart, Európai Filmdíjat, Arany Medve-díjat, a cannes-i Arany Pálmák Pálmája díjat is elnyerte.

ingmar bergman ingmar bergman
Ingmar Bergman svéd filmrendező pihen a Tükör által homályosan című film forgatásán.
1960.
(MTI/AP)
Ingmar Bergman svéd filmrendező beszél egy stockholmi sajtóértekezleten.
1998. május 9.
(MTI/AP/Gunnar Seijbold)
Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com