catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 
FRANYÓ ZOLTÁN Herder-díjas romániai magyar költő, író, újságíró, műfordító a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 31. hét érdekes emberei sorozatban

fejlec 700
FRANYÓ ZOLTÁN Herder-díjas romániai magyar költő, író, újságíró, műfordító 125 éve, 1887. július 30-án született Kismargitán.

A budapesti Ludovika Akadémia elvégzése után, 1907-ben a temesvári helyőrséghez került. Temesvári szolgálata idején részt vett az irodalmi megújhodás bánsági híveit tömörítő Dél irodalmi társaság létrehozásában (1908). 1910-ben egy konfliktus miatt kilépett a hadseregből, majd újságírással és lapszerkesztéssel foglalkozott. 1914-től ismét katonáskodott, részt vett az I. világháború galíciai harcaiban, a lapoknak küldött harctéri írásaiban állást foglalt a háború embertelenségeivel szemben. Egyik versének közléséért (Elszánt harci ének) elkobozták a Népszava 1915. június 15-i számát.
1915-től a Nyugat is közölte írásait. 1915-ben a galíciai harcokban megsebesült, egy bécsi hadikórházba került, majd 1918-ig a bécsi Hadilevéltárban teljesített szolgálatot. A háború végén Budapestre ment, csatlakozott a polgári forradalomhoz, s főszerkesztője lett az 1919. január-májusban megjelent Vörös Lobogónak. A kommün idején a közoktatási népbiztosságon dolgozott, majd annak leverése után Bécsbe emigrált. Itt az egyetemen keleti nyelveket tanult, közben újságíróskodott és fordított.
1921-ben önálló kötetben jelentette meg Ady Endre verseinek német fordítását. 1923-ban visszatért Aradra, itt indította el a romániai magyar avantgárd-törekvések kibontakozásában jelentős szerepet játszó, rövid életű Geniust, majd az Új Geniust, szerkesztette az Esti Lloydot (1924), főmunkatársa volt a Délután (1925), A Hét (1926) és a Szezon (1924-28) című lapoknak. 1926-ban Temesvárra költözött, folytatta az újságírást, rövid ideig a temesvári színházat is igazgatta.
1931-1940 között felelős szerkesztőként irányította az 6 Órai Újságot. Irodalmi publicisztikájában a Nyugat-nemzedék nagyjai előtt tisztelgett (Adyról, Juhász Gyuláról, Szép Ernőről írott cikkeiben, Osvát Ernő, Kosztolányi Dezső halálára megjelent írásaiban). Világhírű írók és filozófusok az antiszemitizmus ellen alcímmel antológiát állított össze. 1938-ban egyszerre négy lapnak (Aradi Friss Újság, Aradi Újság, Banat-i Friss Újság, Esti Újság) is ő volt a felelős szerkesztője és kiadója.
Irodalmi munkássága műfordítói tevékenységében teljesedett ki. 16 nyelven tudott, 16 nyelvből eredetiben fordított magyarra, románra és németre. Kitűnő német nyelvtudását kamatoztatva a magyar irodalom számos remekét ültette át német nyelvre. Nagyszabású vállalkozásba kezdett, a világirodalom igen sok jelentős költőjét, a régi keleti népektől a kortársakig szólaltatta meg magyar nyelven. Nagyrészt eredetiből ültette át az arab, perzsa költészet sok művét, emellett Baudelaire, Louise Labé, Edgar Allan Poe verseit, Goethe Faustját tolmácsolta magyarul, s a román költészet remekeit németül. Az 1940-es években, újságírói tevékenységének szünetelése idején főleg német nyelvű fordításokkal jelentkezett: kínai és ógörög költőkből készített fordításai Németországban, Eminescu-fordításai Temesvárott láttak napvilágot. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a román költészet magyar közvetítése terén is.
1945 után a II. világháború alatti politikai magatartásának tisztázásáig, előbb csak álnéven (Lajtha Géza, Walther Fabius), majd egyáltalán nem publikálhatott, 1954 után jelentkezhetett újra. Pályájának utolsó két és fél évtizede igen termékeny volt: szinte minden évben adott ki önálló műfordításkötetet. 1958-60-ban Évezredek húrjain címmel három kötetben gyűjtötte össze műfordításainak legjavát, amiből 1967-ben a budapesti Európa Könyvkiadó Lírai világtájak címmel közölt válogatást.
Műfordítói teljesítményéért, a Nyugat és Kelet közötti kulturális és irodalmi kapcsolatok ápolásáért 1970-ben a kelet-európai művészek, tudósok elismerésére létrehozott Herder-díjjal tüntették ki.
Élete utolsó éveiben műfordítói életműve több kötetes gyűjteményének sajtó alá rendezésén dolgozott. Az I. kötetként kiadott Ősi örökség (1973) az ókor óegyiptomi, sumér, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai, kínai költészetéből készült fordításokat tartalmazza, a II. kötet Bécsi látomás címmel (1976) osztrák, az Atlanti szél című III. kötet (1978) középkori latin, olasz, francia, provanszi, belga, spanyol, angol, ír, holland, flamand, svéd, svéd nyelvű finn, finn és norvég költők verseit tolmácsolja. Posztumusz kötetként jelent meg a román költők verseit bemutató Földi üzenet (1979). 1978. december 29-én halt meg Temesváron.

Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com