catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 
MUCUHITO (MEIDZSI) CSÁSZÁR a modern Japánt megteremtő uralkodó a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 31. hét érdekes emberei sorozatban

fejlec 700
MUCUHITO (MEIDZSI) CSÁSZÁR a modern Japánt megteremtő uralkodó, a szigetország 122. császára, 100 éve, 1912. július 30-án halt meg.

1852. november 13-án született Kiotóban. Ifjúkorában Szacsi hercegnek nevezték, Mucuhito néven uralkodott, halála után - japán szokás szerint - az uralkodói éra alapján kapott posztumusz nevén, Meidzsiként emlegetik.
Apját, Kómei császárt 1867. február 13-án, 14 éves korában követte a trónon, de csak egy év múlva, az ország irányítását kezében tartó utolsó sógun (főhadvezér) leverése után, 1868. január 3-án lett Japán valóságos uralkodója. Trónra lépésével új korszak kezdődött az ország történetében, amelynek ő maga a Meidzsi (felvilágosult uralkodás) nevet adta.
Császársága négy évtizede alatt teljesen átalakították, feudális agrárállamból ipari-agrár állammá modernizálták és a nagyhatalmak sorába emelték a felkelő nap országát. Államvallássá tették az ősi vallást, a sintót, a feudális nagybirtokosoktól, a daimjóktól elvették birtokaikat, új (prefekturális) közigazgatási, illetve új adórendszert, valamint általános hadkötelezettséget vezettek be. Ez utóbbi a sógunátusok katonai támaszát nyújtó szamurájok kasztjának végét jelentette.
Az ország 1889. február 11-én új alkotmányt, az alkotmányos örökös monarchiában a császár korlátlan hatalmat kapott, létrejött a parlament, megalkották az új kormányzati rendszert, politikai pártok alakultak, politikai és gazdasági téren is nyitottak a világ felé. A terjeszkedési politika és a nagyhatalmi törekvés a győzedelmes kínai-japán háborúhoz (1894-95), az orosz-japán háborúhoz (1904-05) és Korea annektálásához (1910) vezetett. Kialakultak az első ipari konglomerátumok, elterjedtek a nyugati termelési eljárások és a nyugati öltözködés. Számos nyugati jövevényszó került ekkoriban a japán nyelvbe. A korszakot az irodalomban olyan nevek fémjelzik, mint Higucsi Icsijó, Tajama Katai, Nacume Szószeki, Nagai Kafú, Maszaoka Siki, az építészetben megjelent a sohasem látott nyugati jelleg, a historizáló és szecessziós stílus (Akaszaka palota, Glover Mansion, Japán Bank, Rokumeikan), a festészetben az impresszionizmus (Kuroda Szeiki).
A császárság székhelyét Kiotóból (főváros) áthelyezték Edóba, amit Tokiónak (keleti fővárosnak) neveztek el.
A császárnak a reformokban játszott pontos szerepe máig tisztázatlan, az azonban bizonyos, hogy a modernizálás szimbolikus vezéregyénisége volt, aki a sógunok árnyékában élő elődeivel ellentétben aktív politikai szerepet játszott.
Az ifjú uralkodó 1869. január 11-én házasságot kötött Icsidzsó Maszakóval, aki - több évszázad után először - együtt viselhette a császárné és a császár hitvese kitüntető címet. A néhai Sóken császárné - a hagyományokkal szakítva - aktuálpolitikai nevelést is kapott, a hivatalos eseményeken megjelent férje oldalán, jótékonysági munkát végzett. Hamar kiderült, hogy a császárnénak nem lehet gyermeke, a császárnak öt ágyasától 15 gyermeke született, akik közül csak öten érték meg a felnőtt kort. A császárné - a szokásokhoz híven - adoptálta férje legidősebb fiát, Josihitót, aki így hivatalosan is trónörökös lett, majd apja halála után Japán 123. császáraként lépett a Krizantém trónra. (A krizantém virág a 8. század táján került át Kínából Japánba, ahol olyan nagy megbecsülésnek örvendett, hogy a japán uralkodók jelképe lett, trónusukat is Krizantém trónnak nevezték.)

Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com