catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 
ALEXANDER GRAHAM BELL amerikai tudós, feltaláló, a telefon szabadalmaztatója a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 31. hét érdekes emberei sorozatban


fejlec 700
ALEXANDER GRAHAM BELL amerikai tudós, feltaláló, a telefon szabadalmaztatója, akinek a gyönyörű National Geographic is köszönhető, 90 éve, 1922. augusztus 2-án hunyt el.

1847. március 3-án született a skóciai Edinburghban. Újításra való képessége már gyerekkorában megmutatkozott, 12 évesen feltalálta a gabonahántoló gépet, amit a szomszédjukban lakó molnár éveken át alkalmazott, s hálából egy kis műhelyt adományozott az ifjúnak.
1870-ben családjuk elhagyta Skóciát, Kanadába költözött. A következő évben apját, Alexander Melville Bellt Bostonba hívták, hogy a siketnémák intézetében mutassa be az általa kidolgozott „visible speech" (látható beszéd) fonetikai rendszert, amely a siketek hangzóbeszédre tanításában játszott fontos szerepet. Az apa lemondott az útról a fia javára, aki később a módszert világszerte ismertté tette. A hallássérültekkel foglalkozva ismerkedett meg az ötéves kora óta siket Mabel Hubbarddal, egy gazdag bostoni ügyvéd lányával, akit 1877-ben feleségül vett, s akivel életük végéig társak maradtak. Két lányuk és két fiuk született, de fiaik röviddel születésük után meghaltak.
Bell az örökletes süketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyothalló volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. Így jutott el a telefon feltalálásához vezető felismerésekhez. Az 1800-as évek végén a telefon kifejlesztésén számos kutató munkálkodott, ezért a találmány Bellnek tulajdonítását akkor is és még ma is sokan vitatják. Az azonban kétségtelen, hogy 1876. március 7-én megkapta a szabadalmat találmányára, és három nappal később asszisztensével, Thomas Watsonnal sikeresen megvalósította az emberi hang továbbítását.
Mr. Watson, jöjjön ide, látni akarom - ezzel a mondattal indult világhódító útjára az emberi hang vezetékes átvitele. A szabadalom minden idők egyik legértékesebb szabadalma lett. A philadelphiai Centenáriumi Kiállításon aranyérmet nyert telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, de a Western Union Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben - akkor még leendő apósa hathatós támogatásával - megalapította saját cégét, a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (ATandT) néven fejlődött multinacionális vállalattá.
Bell újító géniusza a tudomány és az élet minden területén azt kereste, amit forradalmasíthat. Szerteágazó tevékenységéről részben szabadalmai is képet adnak: 18-at önállóan, 12-t másokkal közösen nyújtott be. Közülük 14 a telefonnal és a telegráffal, négy a fotofónnal, egy a fonográffal, öt légi járművekkel, négy a szárnyashajóval, kettő a szelén elemekkel kapcsolatos. Kísérletei során kifejlesztette a légzést segítő vastüdőt, a fémdetektort, a hallásvizsgáló audiométert, a jéghegyek helyzetét bemérő eszközt, vizsgálta a só tengervízből való kivonását és alternatív üzemanyagok után kutatott. Egyik - röviddel halála előtt adott - interjújában a házak napelemes fűtésének lehetőségéről beszélt.
1898-ban a National Geographic Society elnökévé választották. Vejével, Gilbert Grosvenorral a társaság által kiadott folyóiratot gyönyörű fotók és érdekes írások közzétételével korszerűsítették, a National Geographic ma is a világ egyik legismertebb magazinja. A fáradhatatlan Bell ott bábáskodott az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Science születésénél is.
75 éves korában cukorbetegségben halt meg új-skóciai birtokán, Baddeckben, ott is temették el. Temetése napján egy percre minden telefon elnémult az Egyesült Államokban.

Alexander Graham Bell Ferenc József telefonja
Alexander Graham Bell portréja.
MTI Fotó, reprodukció
Ferenc József telefonja 1915-ből az Andrássy úti Postamúzeum gyűjteményéből.
Budapest, 1976. június 10.
MTI Fotó: Horvát Péter
Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com