catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 
STÁHLY IGNÁC egykori országos főorvos a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 31. hét érdekes emberei sorozatban

fejlec 700
STÁHLY IGNÁC egykori országos főorvos, akadémikus, az 1848-49-es szabadságharc alatt a katonai egészségügy irányítója, a reformkor magyar orvostudományának jellegzetes alakja 225 éve, 1787. július 31-én született.

Csodagyereknek indult, 13 éves korában bölcsészdoktorrá avatták, 1803-ban szemészmester, 1804-ben sebészdoktor, majd 1806-ban, 19 évesen orvosdoktor és szülészmester lett. Tanulmányai befejeztével a pesti egyetem sebészeti tanszékén kezdett dolgozni, majd 1809-ben, 22 éves korában a bonctani tanszék rendes tanárává nevezték ki: így lett minden idők legfiatalabb magyar orvosprofesszora. Közben önkéntes katonaorvosként részt vett a Napóleon elleni 1806-os nemesi felkelésben, tapasztalatait később a szabadságharc tábori egészségügyének megszervezésében hasznosította.
Diákjai az egyetem egyik legnépszerűbb előadójaként tisztelték. 1827-ben a sebészeti tanszék helyettesítésével bízták meg, közben megbízott tanárként a szülészetet és szemészetet is előadta. Az 1829-30-as tanévben az egyetem rektora volt. A kolera 1831-es magyarországi megjelenésekor őt kérték fel a Pest megyei koleraintézetek vezetésére. A járvány terjedésének megakadályozására elrendelt vesztegzár miatt kitört koleralázadásban diákjai ellene fordultak. 1833-41-ben a gyakorlati sebészet rendes tanára volt. 1843-ban az orvosi tanulmányok igazgatójává és országos főorvossá nevezték ki.
Orvosi magánpraxisa jól jövedelmezett, bevételeiből tekintélyes összeget fordított az Orvosi Tár, az első magyar nyelvű orvosi szaklap támogatására. Részben ennek is köszönhető, hogy 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia „a magyar nyelv terjesztésében szerzett érdemeiért" tiszteleti tagjává választotta. 1846-ban Pest városa díszpolgárává avatta.
A szabadságharc idején felajánlotta szolgálatait Kossuthnak. 1848-ban a Honvédelmi Minisztériumban az orvosi ügyek osztályának vezetője lett. 1848 őszén megszervezte a honvédorvosi szolgálatot, elindította a tábori kórházak szervezését, megnyitotta a hadiorvosi tanfolyamot, meghatározta a tábori (honvéd) orvosok és beosztottjaik munka- és feladatkörét. Valójában még a szervezés folyt, amikor 1848. december elsején Windischgrätz csapatai átlépték a határt, és megindultak Pest irányába. A visszavonuló honvédség feladta Pest-Budát, és a Tisza vonalán rendezkedett be védelemre. A Debrecenbe áttelepült kormányt - idős kora és betegsége miatt - nem követhette. A katonai egészségügy irányítójaként addig is sokat tett a hadiegészségügy megteremtéséért és a honvédorvosi kar megszervezéséért. Megfontolt intézkedéseiben a fiatal radikálisok a régi bürokrácia tehetetlenségét látták. A túlfeszített munka, az igaztalan támadások és huszártiszt fiának elvesztése megrendítették egészségét, 1849. április 28-án halt meg szülővárosában, Pesten. A főváros VIII. kerületében utca őrzi az emlékét.

Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com