catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Hans Habe (Békessy János) magyar születésű osztrák újságíró a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 39. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel_fejlec_600

hanshabe

 

Hans Habe magyar származású író, újságíró.
Német Szövetségi Köztársaság,
1967. február 10.
(MTI/CP)

Hans Habe (Békessy János) magyar születésű osztrák újságíró, író 35 éve, 1977. szeptember 29-én halt meg.

Budapesten született 1911. február 12-én. Apja, Békessy Imre hírlapíró volt, aki a Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált családjával. János előbb német filológiát, majd jogot tanult, de az írást választotta hivatásául. 1929-től egy bécsi lap riportere, majd az osztrák szövetségi kancellária sajtófotó osztályának vezetője volt. Több magyar lapot tudósított Bécsből, írásait H. B. monogrammal jegyezte, így „hábé" néven kezdték szólítani. Ez adta az ötletet, s írásait Hans Habe néven publikálta.
1932-ben megírta, hogy Hitler apját Alois Schicklgrubernek hívták, tulajdonképpen törvénytelen gyermek volt. A családi dolgait gondosan leplező Hitler tajtékzott, és az arcátlan újságíró fejét követelte. Habe nem hagyta magát megfélemlíteni, továbbra is harcos cikkekben figurázta ki a náci eszméket.
1936-ban megjelent első regénye, a Hárman a határon át elsőként szólt a náci idők menekültjeiről, ezért regényét a nemzeti szocialisták két másik könyvével egyetemben nyilvánosan elégették.
Elhagyta Ausztriát, jelentkezett a francia hadseregbe. Franciaország megszállása után német hadifogságba került, ahonnan megszökött, s akkori feleségével kalandos úton az Egyesült Államokba menekült. Itt jelent meg 1941-ben a saját háborús élményeit feldolgozó műve, a Ha elesnek mellőled ezeren... című regény, amely világhírűvé tette nevét. Később 24 nyelvre fordították le, köztük japánra, kínaira és héberre is.
Belépett az amerikai hadseregbe, szolgált Afrikában, majd sajtótisztként Németország amerikai zónájában ő szervezte újjá a sajtót, s ebbéli minőségében ő alapított meg 18 német lapot.
Amerikába visszatérve egy ideig Hollywoodban élt, s forgatókönyvíróként is sikereket ért el. 1953-ban visszaköltözött Európába, előbb Ausztriában, majd Svájcban, Asconában telepedett le. Itt írta mindmáig legismertebb, legkedveltebb regényeit: Halál Texasban, Az ördög ügynöke, A háló, A küldetés. Ez utóbbiból Szántó Erika rendezett filmet. Ugyancsak film készült a Tarnovszka grófnő című regényéből, Visconti rendezésében, Romy Schneider főszereplésével.
Nem sokkal halála előtt jelent meg a három nemzedék sorsát nyomon követő Ilona című nagyregénye, amelyet a kritika „a magyar Elfújta a szélnek" nevezett. 1976-ban megkapta az NSZK nagy érdemkeresztjét, 1977-ben pedig a Konrad Adenauer irodalmi díjat.
Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com