catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Szalai Sándor filozófus, szociológus a Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 43. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel_fejlec_600

szalaisandor2

 

Szalai Sándor akadémikus.
Budapest, 1980. április 2.
MTI Fotó: Urbán Nándor
Szalai Sándor filozófus, szociológus, akadémikus, aki 1946-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szociológiai műhelyt alapított, 100 éve, 1912. október 22-én született.

Tanulmányait Németországban végezte, s Zürichben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1935-ben hazatért, s a pester Lloyd című német nyelvű lapnak dolgozott, majd a Dante Könyvkiadó irodalmi és tudományos lektorátusát vezette. A II. világháború végén munkaszolgálatra hívták be, kabátzsebébe varrva ő hozta haza a bori haláltáborból Radnóti Miklós utolsó verseinek tisztázatát.
1945-től a Szociáldemokrata Párt külügyi titkárságának vezetője, 1946-tól a budapesti Pázmány Péter (ma Eötvös Loránd) Tudományegyetemen a szociológiai intézet vezetője volt.
Bárdossy László volt miniszterelnök (1941-42) népbírósági perében a vádat képviselve ő kért halálbüntetést. A robbanékony természete miatt "egyetemi magánkívüli tanárnak" is nevezett Szalai karrierje 1950-ben tört meg: a szociáldemokrata párt egyik vezetőjeként letartóztatták, és koholt vádakkal életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Csak 1956 márciusában szabadult, 1957-ben rehabilitálták.

szalaisandor

 

Szalai Sándor egyetemi tanár, a Külügyi Akadémia vezetője beszél, mellette középen Boldizsár Iván külügyi államtitkár (k) ül.
Budapest, 1947. október 15.
MTI Fotó/MAFIRT: Adorján Rezső
Ezt követően az ELTE-n tanított, ahol azonban ellenforradalmi tevékenységgel vádolták meg, s egy évtizedre háttérbe szorították. Bár soha nem szervezték be, a titkosszolgálat elterjesztette róla, hogy besúgó, s ezért környezete, barátai eltávolodtak tőle. Később a Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozott, 1966-72 között New Yorkban az ENSZ Kutatási és Oktatási Intézete tudományos igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. 1972-től 1983. május 18-án bekövetkezett haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója volt, egyidejűleg 1972-től 1980-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1980-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. 1978-tól haláláig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke volt.
Tudományos munkája során a magyar dolgozók helyzetét, a több műszakos munkarend társadalmi következményeit kutatta. Ő volt a kezdeményezője és irányítója a nemzetközi időmérleg vizsgálatnak, s jelentősek az ifjúság jövőképére vonatkozó vizsgálatai is. Ő vezette azt az elnökségi bizottságot, amely az elsők között foglalkozott tudományos alapon a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítésének lehetséges ökológiai következményeivel, s ugyancsak vezette azt az elnökségi bizottságot, amely a távlati népgazdasági terv megalapozásához 20 évre szóló tudományfejlődési prognózist dolgozott ki 1980-1982 között.
Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com