catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Sajtó- és fotóarchívum: a 2012. 43. hét érdekes eseményei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600

sztgyorgyi

 

Szent-Györgyi Albert.
A felvétel készítésének pontos ideje és helyszíne ismeretlen.
Kanada, 1947 után.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László

75 éve, 1937. október 28-án a svéd Karolinska Intézet Szent-Györgyi Albert biokémikusnak ítélte oda az 1937. évi élettani-orvosi Nobel-díjat.

Ő az első és máig az egyetlen olyan magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért kapta meg.
Szent-Györgyi 1917-ben a budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Több mint tíz évig járta a világot, Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. 1928-ban hazatért s elvállalta a Kolozsvárról Szegedre áthelyezett tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetését.
Itthon befejezett kutatásai során fedezte fel a fumársav katalitikus hatását, így jutott el a C-vitamin izolálásához. Még Cambridge-ben megfigyelte, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat valamiért lassúbb a vártnál, ami redukáló anyag jelenlétére utalt. Szent-Györgyi ezt ignóznak, nemismerem-cukornak, majd hexuronsavnak nevezte el, s több mázsa mellékveséből 25 grammot elő is állított belőle, de a csekély mennyiség nem volt elegendő a teljes szerkezet meghatározáshoz.

sztgyorgyi2

 

Szent-Györgyi Albert és felesége.
Stockholm, 1976. január 28.
MTI Fotó/SVO

1931-ben szegedi munkatársa, Joseph Svirbely magyar származású amerikai kémikus kísérletei bizonyították be, hogy ez az anyag azonos a C-vitaminnal, amelyet addig kémiailag nem ismertek, csak skorbutellenes hatásáról tudtak. Most már csak az volt a kérdés, miből lehetne nagy mennyiségben előállítani a vitamint, mert a mellékvesékből, káposztából, narancsból csak grammokat sikerült. Szent-Györgyi külföldi tanulmányútja során szinte minden növényt kipróbált már, de a paprika - talán mert nem szerette - még nem jutott eszébe. Egyik este a vacsora mellé tálalt piros színű paprikát sem volt kedve megenni, inkább megvizsgálta, grammonként 2 milligramm C-vitamin volt benne. Így fedezte fel a világ egyik leggazdagabb aszkorbinsav-raktárát.
Szent-Györgyi és munkatársa 1932. április 15-én tették közzé felfedezésüket a Nature című folyóiratban, ám az amerikai Charles Glen King már két héttel előbb tett a Science-ben hasonló bejelentést. Több évig tartó vita után kiderült, hogy Szent-Györgyi már március 18-án, a budapesti Orvosegyletben kijelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag, így övé lett az elsőbbség és a tudományos elismerés is.
A Nobel-díjas kutató így fogalmazta meg tudományfilozófiáját: "Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki."

Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com