catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Richard Feynman Nobel-díjas amerikai fizikus a Sajtó- és fotóarchívum 2013. 7. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel_fejlec_600
Richard Feynman Nobel-díjas amerikai fizikus 25 éve, 1988. február 15-én halt meg.

New Yorkban született 1918. május 11-én, orosz, lengyel felmenőkkel rendelkező zsidó családban. Örökké kíváncsi, kutató habitusát apjától, szellemességét anyjától örökölte. Diákként, otthon, kísérleti laboratóriumot állított fel magának és legkedvesebb időtöltése a rádiók szétszedése, majd összeszerelése volt. A Massachusetts Institute of Technology-n és Princetonban tanult, a diplomáját 1939-ben kapta meg, 1942-ben doktorált. 1943-ban Los Alamosba költözött, ahol részt vett az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan Projektben, az elméleti részlegben dolgozott Hans Bethe keze alatt. Jelen volt a Trinity, az első nukleáris atombomba kísérleti robbantásánál. 1945-ben visszatért a tudományos életbe és a Cornell Egyetemen, majd 1950-től a California Institute of Technologyn tanított elméletifizika-professzorként. Az 1950-es évek elején atomfizikai alapokra helyezte Lev Davidovics Landau szovjet fizikusnak a folyékony hélium viselkedésére vonatkozó elméletét. 1958-ban Feynman és Murray Gell-Mann fizikusok fogalmazták meg a részecskék gyenge kölcsönhatásával kapcsolatos jelenségek jelentős részét leíró elméletet.
A kvantumelmélet Feynman-féle megfogalmazása a fizika továbbfejlődése szempontjából alapvető fontosságúnak bizonyult. Kvantumelektrodinamikai tudományos kutatásai elismeréseként 1965-ben - megosztott – fizikai Nobel-díjjal tüntették ki a kvantumelektrodinamika, vagyis az elektromágneses sugárzás (fotonok) és a töltött szubatomi részecskék, így az elektronok és pozitronok (antielektronok) közti kölcsönhatásokat leíró elmélet korábbi megfogalmazásaiban előfordult pontatlanságok korrigálásáért.
Feynman egyszerű ábrázolást vezetett be, az ún. Feynman-diagramokat, melyekkel a kölcsönhatásba lépő részecskék rendszerének viselkedését leíró bonyolult matematikai kifejezéseket könnyen áttekinthető, rajzos ábrákkal jeleníti meg. Munkája nyomán lényegesen egyszerűbbé váltak az ilyen kölcsönhatások megfigyelésére és előrejelzésre használt számítások.
1968-as stanfordi látogatása alatt kezdett dolgozni az erős nukleáris kölcsönhatás kérdéskörén. 1986-ban felkérték a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában való részvételre.
A gravitációról és számítógépekről szóló írásai csak halála után jelentek meg.
Feynman többek között azzal is hírnevet szerzett magának, hogy különleges előadói képességeivel a fizika legnehezebb fejezeteit is meg tudta értetni hallgatóságával. Kiapadhatatlan mesélőkedvéről tanúskodik több könyve is, közöttük a magyarul is megjelent Mit érdekel a mások véleménye, melyben a rövid humoros történetek mellett első felesége, Arlene betegségének és halálának megrázó leírása is olvasható.
A Hat könnyed előadás izgalmas olvasmány, a tudományos népszerűsítő művek egyik remeke, melyet napjainkban is élvezettel forgatnak felnőttek és diákok, a természettudomány iránt érdeklődők, de a fizikusok és a matematikusok is. Önéletrajzi írása, a Tréfál, Feynman úr?, szellemesen számol be élete kalandos fordulatairól.
Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com