catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

 Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus a Sajtó- és fotóarchívum 2013. 14. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel_fejlec_600

konradgyorgy.jpg

 

Konrád György a közönség soraiban a Jurta Színházban, a Népligetben, ahol – sok más alternatív szervezet mellett –az SZDSZ is bemutatkozott az érdeklődőknek.
Budapest, 1989. május 1.
MTI Fotó: Kallus György

Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus 80 éves.

1933. április 2-án született Debrecenben, családjával Berettyóújfalun élt. 1944-ben szüleit innen deportálták, ő és nővére budapesti rokonoknál találtak menedéket, s egy svájci védett házban élték túl a vészkorszakot. A zsidóüldözést Berettyóújfalu zsidó lakosságából egyedül a Konrád család élte túl, apja folytatta vaskereskedő üzletét, s magához vette a tágabb család megárvult gyerekeit.
Konrád György 1956-ban végezte el az ELTE magyar szakát. A forradalom alatt egyetemi nemzetőr volt, emiatt azután évekig nem jutott álláshoz. 1959-1965 között a VII. kerületi tanács ifjúságvédelmi felügyelőjeként naponta tanúja volt a kilátástalan helyzetben lévő emberek nyomorúságának. Tapasztalatait első regényében szociográfiai pontossággal, távolságtartásra törekedve, de a szenvedést átérezve és átélve írta le: A látogató az 1969. évi könyvhét legnagyobb sikere lett.
1965 és 1973 között a budapesti Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben dolgozott városszociológusként. Értekező munkássága az 1960-as évektől bontakozott ki, s több tanulmányt publikált Szelényi Iván szociológussal közösen. 1973-ban politikai okokra hivatkozva elutasították második regénye, A városalapító kiadását, a mű csak erősen megcsonkítva négy évvel később jelenhetett meg. Konrád ügyészi figyelmeztetésben részesült és állását is elvesztette. 1974 nyarán Szelényivel megírta Az értelmiség útja az osztályhatalomig című történetfilozófiai esszét. A kéziratot a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen államellenes izgatás címén eljárás indult. Szelényi a zaklatások elől kivándorolt, Konrád a belső emigrációt választotta.
Az 1980-as évek végéig Magyarországon publikációs tilalom alatt állt, újabb regényei - A cinkos, a Kerti mulatság – csak külföldön jelenhettek meg. 1977 és 1982 között két esszékötetet írt, Az autonómia kísértése és az Antipolitika. Külföldi ösztöndíjjal egy évet Berlinben, majd még egyet az Egyesült Államokban töltött. A nyolcvanas évek végére a külföldi közvélemény előtt a kortárs magyar széppróza legismertebb képviselőjévé vált. Itthon részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja lett, 1991-ben a Demokratikus Charta egyik kezdeményezője, 1993-tól szóvivője volt. 1995-ben jelent meg Kőóra, majd 1998-ban Hagyaték című regénye, melyek a Kerti mulatság világát és figuráit vitték tovább.
2002-ben látott napvilágot önéletrajzi munkája, az Elutazás és hazatérés, majd 2003-ban az önéletrajz második része Fenn a hegyen napfogyatkozáskor címmel. A 2005-ös Kakasok bánata, majd a 2008-as Inga című kötete életfilozófiáját foglalja össze. Legutóbb 2010-ben jelent meg Zsidóságról című esszékötete.
Az író 1990-1993 között a Nemzetközi Pen Club elnöke volt, 1992-ben egyik alapítója volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1997-től 2003-ig a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia (ADK) elnökeként tevékenykedett, sokat tett Európa keleti és nyugati felének szellemi közelítéséért, a közép-kelet-európai és ezen belül a magyar írók és művészek bemutatásáért.

konradgyorgy2.jpg


Konrád György író dedikálja egyik könyvét a 81. Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren.
Budapest, 2010. június 5.
MTI Fotó: Kovács Attila

1984-ben Herder-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat kapott, 1991-ben a német könyvszakma Békedíjával jutalmazták. 1996-ban a Francia Becsületrend tiszti fokozatát, 2001-ben a Károly-díjat, az egyik legkiemelkedőbb európai elismerést vehette át, s megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjét is. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta. 2003-ban lett Berettyóújfalu, 2004-ben pedig Budapest díszpolgára. 2007-ben Franz Werfel emberi jogi díjjal tüntették ki.
Ha a hét összes érdekes emberéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
100gy
A Sajtó és Fotóarchívum hírleveleinek archívuma ITT található.

A heti hírlevélre ITT lehet feliratkozni.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com