catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Trauner Sándor díszlettervező a Sajtó- és Fotóarchívum 2013. 49. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600

trauner

 

Trauner Sándor magyar származású francia festőművész, díszlettervező kiállításának megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában.
Budapest, 1981. december 17.
MTI Fotó: Horvát Éva

Trauner Sándor magyar származású Oscar-díjas francia díszlettervező, festő 20 éve, 1993. december 5-én halt meg.

1906. augusztus 3-án született Budapesten Trau Sándor néven. Tehetsége korán megmutatkozott, 1921-1922-ben a Haris közi szabadiskolában Rippl-Rónai József növendéke volt, 1923-ban Podolini-Volkmann Artúr festőiskolájában tanult. 1924-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István irányításával folytatott festészeti tanulmányokat.
1927-ben tagja volt a Képzőművészek Új Társaságát megalakító avantgárd csoportnak, és ugyanebben az évben állíthatta ki először képeit egy könyvesboltban. Összeismerkedett Kassák Lajossal, akinek személyisége – a kortárs orosz konstruktivista művészettel együtt – erősen hatott rá. Tevékenyen részt vett a baloldali Munka-kör alkotóközösség tevékenységében. A hivatalos szankcióktól tartva, illetve az erősödő antiszemitizmus miatt – Csók István tanácsára – 1929-ben Franciaországba ment.
Munkakeresés közben kötött barátságot René Clair filmrendező díszlettervezőjével, akinek hatására érdeklődése a festészet mellett a filmipar felé fordult. Első díszleteivel Luis Bunuel Aranykor című filmjében debütált, majd Clair díszlettervezőjének asszisztenseként a Párizsi háztetők alatt című zsánerfilm elkészítésében vett részt. 1936-ig csaknem tizenöt filmben dolgozott, és 1937-ben már fődekoratőrként foglalkoztatták.
Marcel Carné filmrendező, Jacques Prévert író, költő és Kozma József zeneszerző oldalán tagja lett a költői realizmust megvalósító híres Carné-négyesnek. Ő tervezte a Ködös utak, a Külvárosi szálloda és a Mire megvirrad című melodrámák díszleteit.
Napi munkája mellett fáradhatatlanul rótta és rögzítette a maga számára Párizs utcáit magyar származású fotográfus barátaival, Brassaival és André Kertésszel.
A második világháború alatt – zsidó származása miatt – bujkálni kényszerült. Dél-franciaországi illegalitásban készítette Jean Grémillon A nyár fényei, valamint Marcel Carné A sátán követei és a Szerelmek városa című filmjeinek díszleteit. Neve is csak később kerülhetett fel a kópiákra.
A világháború után René Clair mellett maradt, olyan impozáns díszletek köthetők nevéhez, mint a Barbés-Rochechouart metrómegálló és a magasvasút jellegű metró vagy a villette-i medence és kikötő hű mása. Hatalmas díszleteket tervezett, Párizs északi negyedeinek külső helyszíneit ábrázoló makettjeit a főváros környékén lévő stúdiókban építette fel. A harmincas évek Párizsát az ő díszletképei adták vissza, ahogy Molnár Gál Péter írta róla: Trauner idegenvezetőként kézen fogva vezette el közönségét a költészetbe.
Műveivel nemzetközi hírnévre tett szert, megismerkedett Billy Wilder rendezővel, aki arra biztatta, hogy költözzön az Amerikai Egyesült Államokba. Hollywoodban olyan jelentős rendezők díszlet-, illetve látványtervezőjeként dolgozott, mint Orson Welles, Billy Wilder, Jules Dassin, Martin Ritt, Peter Ustinov vagy Fred Zinnemann. A legénylakás című film látványterveiért 1961-ben Oscar-díjat kapott, és kézjegye az öt kategóriában is Oscar-díjas Irma, te édes című Billy Wilder alkotáson is kivehető.
Utolsó amerikai munkáját, John Huston Aki király akar lenni (1974) című filmjének díszletét is Oscarra jelölték. Ő viszont elköszönt Amerikától, végleg visszatelepült Franciaországba.
1982-ben André Libik producer felkérésére elvállalta, hogy a Simó Sándor által rendezett Viadukt című koprodukciós magyar film látványtervezője legyen.
Élete során mintegy nyolcvan film díszleteit készítette el. Színházak részére is dolgozott, egyebek között ő tervezte a díszleteket Jean-Paul Sartre Kean, a színész című drámájának párizsi előadásához.
Háromszor nyerte el a legjelentősebb francia filmes elismerést, a César-díjat, a Joseph Losey rendezésében készült Klein úr, a Don Giovanni és a Metró című filmek látványterveiért.
1991-ben életművének elismeréseként az Európai Filmakadémia Félix-díjjal tüntette ki. Sajátos munkamódszerrel dolgozott. Díszlettervezői munkája nem annyira az építészethez, mint inkább a festészethez állt közel. Ritkán használt makettet, főként festett díszletekkel és a legkülönfélébb optikai trükkökkel teremtette meg a korhű látványt, hangulatot. Műveiből több kiállítást is rendeztek: 1981-ben Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában, 1986-ban a párizsi Képzőművészeti Főiskolán és ugyanebben az évben a lyoni Louis Lumiére Intézetben.
1991-ben szélütés érte. Két évvel később az alsó-normandiai Omonville-la-Petite falucskában érte a halál.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com