catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Sajtó- és Fotóarchívum: a 2015. 41. hét érdekes eseményei

archivum hirlevel fejlec 600

mindszenty

 

Mindszenty József katolikus pap püspökké szentelése alkalmából készült portréja.
Budapest, 1944. március 29.
MTI Fotó: reprodukció

70 éve, 1945. október 7-én iktatták be esztergomi érseki tisztségébe Mindszenty Józsefet, az utolsó magyarországi hercegprímást.

Pehm József néven 1892. március 29-én született a Vas vármegyei Csehimindszenten, földműves családban, családnevét 1941-ben magyarosította. 1915. június 12-én szentelték pappá, ezután a Vas vármegyei Felsőpatyon volt káplán, majd a zalaegerszegi gimnázium hittantanára lett. Az 1918-19-es forradalmak idején ellenzéki magatartása miatt szülőfalujába internálták. 1919-től Zalaegerszeg plébánosa volt, 1924-ben címzetes pornói apát lett, 1937-ben XI. Pius pápai prelátussá nevezte ki. A harmincas években szembeszállt Gömbös Gyula miniszterelnök diktatorikus törekvéseivel és a nyilaskeresztes mozgalommal is. XII. Pius pápa 1944-ben kinevezte veszprémi püspöknek, az év nyarán püspöktársaival együtt tiltakozott a zsidóüldözés ellen. 1944 novemberében a nyilasok letartóztatták, a sopronkőhidai fegyházba vitték, majd Sopronban tartották házi őrizetben, csak a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult ki.
1945 szeptemberében Serédi Jusztinián utódaként XII. Pius pápa őt nevezte ki esztergomi érsekké, hercegprímássá, tisztségébe október 7-én iktatták be. 1946 februárjában kapott a pápától bíborosi címet. Személyében elveihez ragaszkodó, megalkuvásra képtelen vezető került a magyar katolikus egyház élére, aki a nem egyházi, hanem politikai címet és rangot jelentő hercegprímásként igényt tartott a közéleti szerepvállalásra, önmagát tekintette a legitimitás forrásának, a királyt helyettesítő személynek. Ellenezte a földosztást, a nemzeti bizottságok működését, a kommunisták vezette politikai rendőrség tevékenységét, a németek kitelepítését, a katolikus sajtó korlátozását, tiltakozott a köztársasági államforma bevezetése, a hitoktatás fokozatos felszámolása, az egyházi iskolák és a katolikus intézmények államosítása ellen. A népi demokráciával szemben kereszténydemokráciát, keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat hirdetett, s ennek elérésére igyekezett egyházát mozgósítani.
Fokozatosan az antikommunista politika vezéralakja lett, így Rákosiék különös gondossággal készültek a leszámolásra az "egyházi reakciót" megtestesítő főpappal. 1948. december 26-án tartóztatták le hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. Az államvédelmi hatóság hírhedt Andrássy út 60. alatti székházában heteken keresztül kínozták, hogy beismerő vallomást csikarjanak ki belőle. A koncepciós perben a budapesti Népbíróság 1949. február 8-án életfogytiglani börtönre ítélte, amit másodfokon július 6-án a nemzetközi felháborodás ellenére is megerősítettek.

mindszenty2

 

Mindszenty József hercegprímás rádiónyilatkozatot ad az Úri utcai érseki palota udvarán.
Budapest, 1956. november 1.
MTI Fotó: Jármai Béla

Büntetését 1955 júniusában egészségi okokból felfüggesztették, ezután a Baranya megyei Püspökszentlászlón, majd a nógrádi Felsőpetényben volt házi őrizetben. Az 1956-os forradalom kitörése után egy héttel, október 30-án este itt szabadították ki a Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy vezette katonák, s másnap diadalmenetben vitték Budára, a romos Prímási Palotába. Mindszenty november 3-án este elhangzott rádiószózatában kifejtette: "demokratikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni". Az eseményeket szabadságharcnak minősítve felhívott a munka felvételére, helyeselte a semlegességet, elítélte a magánbosszút, és állást foglalt az egyház szabad működésének biztosítása mellett.
A másnapi szovjet intervenció elől az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol tizenöt éven át volt "félfogságban". Hosszú belső emigrációjának a megváltozott világpolitika és a Vatikán ezzel együtt változó keleti politikája vetett véget. A Szentszék, Washington és a magyar kormány megegyezése nyomán 1971. szeptember 28-án Rómába utazhatott, október 23-án Bécsbe, az esztergomi érsek egyházi joghatósága alá tartozó Pázmáneumba költözött, ahonnan a külföldön élő magyarok lelki gondozását végezte. VI. Pál pápa - egyházpolitikai megfontolásból, s mivel Mindszenty nem volt hajlandó lemondani - 1973. december 18-án üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, őt pedig nyugállományba helyezte. A döntést Mindszenty tudomásul vette, de nyilvánosan bírálta a Vatikán kompromisszumot kereső politikáját. 1975. május 6-án hunyt el a bécsi Irgalmasok kórházában.
A rendszerváltozás után sorstársaival együtt Mindszentyt is koncepciós per áldozatává nyilvánították és rehabilitálták, az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek nyilvánították. Mariazellből hazahozott hamvait 1991. május 4-én helyezték végső nyugalomra az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában. 1994. március 19-én megkezdődött az egyházi eljárás boldoggá avatása érdekében. 2000-ben Lakiteleken, 2012-ben Szentesen, 2015-ben Esztergomban szobrot avattak a tiszteletére.

Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com