catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Bodor Pál újságíró, író, költő, műfordító a Sajtó- és Fotóarchívum 2015. 31. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600

bodorpal2

 

Bodor Pál író.
Budapest, 2002. november 19.
MTI Fotó: Sándor Katalin

Bodor Pál (Diurnus)Táncsics Mihály-díjas újságíró, író, költő, műfordító, publicista 85 éves, 1930. július 28-án született.

Szülei Temesváron éltek, édesanyja, Bodor Klára (az ő nevét viseli) csak szülni jött fel Budapestre, mert az ő apja volt ekkor a híres Siesta Szanatórium igazgatója. Bodor Pál hatéves volt, amikor szülei Temesvárra vitték, és beíratták a román elemibe. A temesvári piarista főgimnáziumban tanult tovább, és bár ez az iskola is román tannyelvű volt, Bodor 1946-ban Gaudeamus címmel magyar nyelvű lapot indított, majd nem sokkal később a Magyar Népi Szövetség bánsági ifjúsági sajtófőnöke lett. 1948-ban leérettségizett, felvették a bukaresti egyetem filozófia-lélektan szakára, és ugyanekkor a Romániai Magyar Szó című lap munkatársa is lett. Ekkor kellett rádöbbennie, hogy anyanyelvi ismeretei rendkívül hézagosak, a nyelvnek bizonyos rétegeit csak az iskolában sajátíthatja el. Átiratkozott a kolozsvári (magyar tannyelvű) Bolyai Egyetemre, szintén filozófia-lélektan szakra, és a szintén kolozsvári Igazság című lapnál kezdett dolgozni. 1951-ben átkerült a román írószövetség irodalmi és művészeti hetilapjához, az Utunkhoz, ahol 1967-ig dolgozott. Ebben az időben a Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetőjeként fontos szerepet játszott a második Forrás-nemzedék szellemi kibontakozásában. 1967-től már ismét Bukarestben az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőjeként dolgozott, majd 1969-től az akkor alakuló Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségének vezetőjeként számos folklórkötet, valamint nyelvészeti és művelődéstörténeti sorozat megjelentetésén dolgozott.
1970-1979 között a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt, nevéhez fűződött a TV magyar adása sajátos műfajainak kialakítása.
1979-ben, miután bebizonyosodott, hogy figyelik és lehallgatják, lemondott, s ezután az Előre című napilaphoz helyezték át, ahol főleg riportokra kapott megbízást, egyetlen megkötéssel: a nemzetiségi kérdésről nem írhat.

bodorpal

 

Bodor Pál Táncsics Mihály-díjas újságíró, író, költő, műfordító, publicista részt vesz a 80. születésnapja alkalmából tartott ünnepségen a Médiatanárok Körének rendezvényén,
a Pallas Páholyban.

Budapest, 2010. július 26.
MTI Fotó: Illyés Tibor

1983-ban feleségével Magyarországra települt, fia akkor már néhány éve itt élt, akkor 18 éves lánya, a balettművésznek készülő Johanna viszont Bukarestben maradt, és csak 1985-ben települt át. (Ő 2014-es Nem baj, majd megértem című könyvében dolgozta fel e két éves nyomasztó egyedüllét történetét.)
Bodor Pál áttelepülése után a Magyar Nemzetnél Diurnus – írói álnéven kezdte publikálni jegyzeteit, a napi történésekre, aktuálpolitikai jelenségekre reflektáló glosszáit. Lengyel László így írt róla: "Ha volt jelentősége a szabad gondolatnak és a szabad szónak a nyolcvanas évek végén, akkor ennek tömeges jelentőséget a Diurnus-újságírás, a Diurnus-rovat adta... Százezrek beszélnek és gondolkoznak diurnusul, anélkül, hogy sejtenék."
Diurnus-Bodor 1991-től a Népszabadságnál folytatta publicisztikai tevékenységét, és ugyanebben az évben a MÚOSZ elnöke is lett 1993-as lemondásáig. Ekkor az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke lett.
1994-ben egy súlyos autóbaleset után nyugdíjba vonult, de ezt követően is tanított a Média Intézetben, illetve vizsgáztatott a Bálint György Újságíró Iskolán, A kíváncsiság mestersége címmel tankönyv szerepét is betöltő esszékötetet írt az újságírásról.
Írói munkásságát a sokműfajúság jellemzi. Egyéni műfajt teremtett a „lírai röplapoknak" nevezett glosszáival, a mindennapok gondjairól, jelenségeiről szóló lírával átszőtt miniatűr történeteivel (Két arasszal az ég alatt, 1961; Monológ zárójelben, 1971)). Sajátos „intarzia-kötete" a saját és mások verseiből, azaz műfordításokból, parafrázisokból, lírai és prózai kommentárokból álló Add magad hozzá a világhoz (1975) című könyve. Költeményei az Égetett agyag (1963) és A meztelen lány (1969) című kötetekben jelentek meg. Regényeiben (A lány, aki nincs; Kék folt; Apám könyve; Svájci villa) a magyar kisebbségi, illetve nemzetiségi sors kérdései foglalkoztatják. Műfordítóként is jelentős.
Munkásságáért több rangos elismerést kapott, köztük 2003-ban életművéért Szabad Sajtó, 2005-ben Hazám, 2009-ben Táncsics Mihály-díjat, 2002-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com