catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

David Hume angol filozófus, pszichológus, közgazdász, történész a Sajtó- és fotóarchívum 2016. 18. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600
David Hume angol filozófus, pszichológus, közgazdász, történész 305 éve, 1711. május 7-én született.

Az edinburghi születésű skót filozófus apja elszegényedett földbirtokos volt, aki fia születése után három évvel meghalt. Hume az egyetemen jogot tanult, de irodalommal és filozófiával is foglalkozott. 1734-ben Franciaországban folytatta tanulmányait, ott írta meg az Értekezés az emberi természetről című főművét, amely 1739-ben jelent meg, de akkor még csekély visszhangot keltett. Az első rész az emberi megismerés folyamatát, az eszmék eredetét, a tér, idő, okság fogalmát és az érzékelést magyarázza. A második rész az érzelmekkel, a szenvedélyekkel, a lélek működésével foglalkozik: úgy véli, hogy ebben az értelem alárendelt szerepet játszik. A harmadik témája az erkölcs, amelynek szerinte jó forrása a mások viselkedése nyomán ébredő kellemes vagy kellemetlen érzés. Filozófiai nézeteit e művében fejtette ki a legrészletesebben; módszere Newton, empirista kiindulópontja Locke hatását tükrözte.
Hazatérve az 1740-es években megírta az Erkölcsi és politikai tanulmányokat, majd külön kötetben dolgozta fel az Értekezés első részét, amelynek a Tanulmány az emberi értelemről címet adta. Az ateizmusnak és erkölcstelenségnek az első művéhez kötődő híre miatt azonban soha nem kapott egyetemi katedrát, hiába pályázott az edinburghi, majd a glasgow-i egyetemen tanszék vezetésére. 1751-ben készült el az Értekezés harmadik könyvének újraírásával: az emberi természet erkölcsi összetevőjét boncolgatta.
1752 és 1763 között Edinburghban az Ügyvédi Könyvtár őre volt, ezeknek az éveknek a termése az Anglia történetének hat kötete, amelyekben a római inváziótól 1688-ig tartó eseményeket tárta fel. A katolikus egyház 1761-ben összes művét indexre tette. 1763 és 1766 között a párizsi angol nagykövetség titkáraként dolgozott, kapcsolatot teremtett francia filozófusokkal, köztük Rousseau-val, akit Franciaországban és Svájcban is üldöztek nézeteiért, és akinek Londonban menedéket is adott. (Amikor Rousseau később visszatért hazájába, rosszhiszeműnek nevezte Hume-ot, aki válaszul némi kommentárral kiadta kettőjük levelezését.) Hume 1769-ig államtitkár-helyettes volt, ekkor visszavonult szülőföldjére. Megírta önéletrajzát, valamint Dialogues Concerning Natural Religions című művét, amelyben Isten létével kapcsolatban agnosztikus álláspontra helyezkedett. Eszerint ha van rend a világegyetemben, az magának a világegyetemnek köszönhető, és nem tehető meg semmilyen, az isteni kinyilatkoztatáson alapuló vallás fundamentumának.
A 18. század egyik legnagyobb szelleme 1776. augusztus 25-én hunyt el Edinburghban. Közgazdasági tézisei hatottak barátjára, Adam Smithre, filozófiai nézetei kimutathatók Kant, Comte és Mill munkáiban. Szkepticizmusa felháborította az egyházat, mert a vallás ellenszeréül a filozófiát és az észt ajánlotta.
Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com