catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Heinrich Schütz német zeneszerző a Sajtó- és fotóarchívum 2015. 41. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600
Heinrich Schütz német zeneszerző 430 éve, 1585. október 8-án született.

A türingiai Köstritzben jött a világra, apja jómódú vendéglős volt. A kisgyerek szép szoprán hangjára felfigyelt a náluk megszálló Móric hesseni őrgróf, az ő támogatásával került a kasseli fiúkórusba, s kezdhette meg zenei tanulmányait. Rövid ideig jogot is hallgatott, majd a kor kiemelkedő olasz komponistájától, Giovanni Gabrielitől tanult Velencében zeneszerzést, itt születtek első művei. Kiváló orgonista is volt, mestere ezért őt szerette volna utódjául a Szent Márk-templom orgonájánál, ő azonban a felkérést elhárítva hazatért. 1615-ben a szász választófejedelem hívta meg, ettől kezdve haláláig, fél évszázadon át – kisebb megszakításokkal- ő irányította a drezdai udvar zenei életét.
1628-ban és 1629-ben, második itáliai útján ismerkedett meg Monteverdivel, az opera műfajának megteremtőjével. Az 1630-as években, amikor a harmincéves háború harcainak helyszíne Szászországra helyeződött át, szabadságot kért a választófejedelemtől, a következő időszakban Koppenhágában működött, és több művet is komponált, egyebek közt a dán király esküvőjére.
1641-ben végleg visszatért Drezdába, újraszervezte a háború alatt csaknem teljesen megszűnt udvari zenekart. Nyugdíjazási kérelmeit sorra elutasították, arra csak János György választófejedelem halála után, 1655-ben kerülhetett sor. Utolsó éveiben állapota rosszabbodott, hallása megromlott, feleségét elvesztette, ezért vagyonát rokonai között osztotta szét. A német kora barokk legjelentősebb mestere 1672. november 6-án, 86 éves korában halt meg Drezdában.
Schütz átvette és alkalmazta a kor olasz stílusának több elemét, a kórustechnikát, a többkórusos szerkezetet, hatott rá a németalföldi polifónia hagyománya, de művészetének gyökerei a német zenéből táplálkoztak. Csaknem ötszáz zeneművet komponált. Elsősorban vokális műveket írt, legfontosabb alkotásai egyházi jellegűek: Dávid-zsoltárok, három passió (Lukács, János, Máté), a Karácsonyi történet és a Krisztus hét szava a keresztfán című oratórium, a háromrészes Symphonia sacrae, továbbá az első német rekviem, a Musikalische Exequien. Az utóbbi - magyar fordításban - zenei gyászszertartás című kompozícióban a lutheri Bibliából válogatott igeversek és korálszövegek a földi élet nyomorúságáról, a halálról, a feltámadásról és a túlvilági élet boldogságáról szólnak. Az ő nevéhez fűződik az első német opera, a Daphne. Az 1627-ben bemutatott mű nem maradt ránk, partitúrája az idők során elveszett, ahogy az Orpheus és Eurydike, valamint a Paris és Helena című baletteké is.
Schütz volt a német protestáns zene első nagy mestere, Monteverdi mellett a 17. század legfontosabb zeneszerzője. Nagy hatással volt az őt követő német zeneszerzőkre, köztük az éppen száz évvel később született Johann Sebastian Bachra, valamint Johannes Brahmsra is.
Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com