catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Norman Foster Ramsey amerikai fizikus a Sajtó- és fotóarchívum 2015. 35. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600
Norman Foster Ramsey Nobel-díjas amerikai fizikus, az atomóra kifejlesztését lehetővé tevő szeparált oszcilláló mezők módszerének kidolgozója 100 éve, 1915. augusztus 27-én született.

Washingtonban jött a világra. Tizenöt éves korában felvették a Columbia Egyetemre, ahol matematikából, majd 1935-ben a Cambridge-i Egyetemen kvantummechanikából is diplomázott.
Felkeltették érdeklődését a később Nobel-díjjal kitüntetett Isidor Isaac Rabi molekulanyaláb-spektroszkópiai kutatásai, s doktori tanulmányait a Columbia Egyetemen, Rabi kutatócsoportjában folytatta, ahol 1940-ben PhD-fokozatot szerzett.
A második világháború kitörését követően, 1940 szeptemberében az angolok - a nagyobb tőkeerő és a szélesebb technológiai háttér miatt - kutatási eredményeket osztottak meg az amerikaiakkal. Az úgynevezett Tizard-misszió keretében adták át a 6 kW teljesítményű mikrohullámot generáló, a radar forradalmasítását ígérő magnetron terveit is. Ramseyt a Massachusetts Institute of Technology (MIT) frissen megalapított Sugárzástani Laboratóriumának munkatársát ekkor nevezték ki a magnetron csoport vezetőjének. A magnetron továbbfejlesztésével lehetővé tették, hogy az új mikrohullámú radar kisebb, könnyebb és hatékonyabb legyen elődeinél. A radar kipróbálására fejlesztették ki 1942 májusában az első amerikai éjszakai vadászgépet, a Northrop P-61 Black Widow-t. Ramsey tanácsadóként segítette a hadügyminisztériumot a 3 cm-es mikrohullámú radarok szolgálatba állításánál.
1943-ban Robert Oppenheimer meghívására csatlakozott az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-tervhez, Los Alamosban ő vezette a nukleáris fegyver megépítését és célba juttatását koordináló csoportot, felügyelte a Thin Man (Sovány ember) és a Fat Man (Kövér ember) teszt-atombombák ledobásait. (A Fat Mant be is vetették, 1945. augusztus 9-én dobták le Nagaszakira.)
A háború után visszatért a Columbia Egyetemre, ahol Rabival folytatták közös molekulanyaláb-kísérleteiket, majd 1947-ben csatlakozott a Harvard Egyetem fizikai tanszékéhez, ahol négy évtizeden át dolgozott.
1949-ben az atomok szerkezetének vizsgálati módszerét az atomoknak két különálló, rezgő elektromágneses mezőn (szeparált oszcilláló mezők) való átvezetésével tökéletesítette. Részt vett a lézer mikrohullámokat kibocsátó "rokona", a hidrogénatom rezonanciafrekvenciáján működő hidrogénmézer és az ezen alapuló rendkívül pontos időmérő, az atomóra kifejlesztésében. A mikrohullámú oszcillátorral szinkronizált atomi rezgések rendkívül pontos időmérést tettek lehetővé. ezen a felismerésen alapul a céziumos atomóra. 1967-ben a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere (SI) a másodperc fogalmát úgy határozta meg, mint a cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartamát alapállapotban, két hiperfinom energiaátmenet között. (A céziumos atomóra 300 év alatt alig egy másodpercet "késik".)
Ramsey kutatásai segítették elő a ma már széles körben alkalmazott orvosi MRI- (mágneses rezonancia) készülékek feltalálását is. Számos rangos kitüntetéssel ismerték el, 1989-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a szeparált oszcilláló mezők módszerének kidolgozásáért, valamint annak a hidrogénmézernél és más atomóráknál való alkalmazásáért".
2011. november 4-én, kilencvenhat éves korában halt meg a Massachusetts állambeli Waylandben.
Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com