catalogue cover_170

 

HÍREINK

 

ÍRJON NEKÜNK

KAPCSOLAT:

 

+36/1-7595009

DVD kiadványaink

100gy

 

Pethő Sándor publicista, szerkesztő, történész a Sajtó- és fotóarchívum 2015. 35. hét érdekes emberei sorozatban

archivum hirlevel fejlec 600

pethosandor

 

Baróti Géza újságíró mond beszédet a Hemingway Alapítvány Pethő Sándor-díjának átvétele után a Gellért Szálló Gobelin Termében.
Budapest, 1992. március 12.
MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Pethő Sándor publicista, szerkesztő, történész, a Magyar Nemzet című napilap alapítója 75 éve, 1940. augusztus 25-én hunyt el.

1885. március 1-jén született a Győr-Moson-Sopron vármegyei Pásztoriban. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. Csaknem tíz évig a Budapest VIII. kerületi állami főgimnázium történelem- és földrajztanáraként dolgozott, közben a Budapesti Hírlap munkatársa volt, később az Élet című folyóiratot szerkesztette.
Történelmi munkáiban, esszéiben elsősorban a történelmi egyéniségek érdekelték. Különösen a tragikus sorsú személyiségek, akiknek jelentősége inkább kitűzött céljaikban, mintsem elért eredményeikben mutatkozott meg. Görgey Artúr alakja különösen foglalkoztatta, Görgey és Kossuth ellentéte és az árulás vádja, amelynek terhe alatt évtizedekig szenvedett a hadvezér. Pethő céljának tekintette ártatlansága bizonyítását. 1913-ban Visegrádon felkereste a 95 éves Görgey Artúrt, az árulás vádja ellen Látogatás Görgeynél című munkájában (1916) tiltakozott, majd 1930-ban monográfiát adott ki a hadvezérről.
1935-ben jelent meg Világostól Trianonig című könyve, amely Szekfű Gyula történész, publicista értékelése szerint a "67-es korszak első logikus feldolgozása". A záró fejezetben a trianoni Magyarország földrajzát, gazdaságföldrajzát is részletezte. 1920 végétől az Andrássy Gyula gróf által támogatott, ellenzéki legitimista napilapnak, a Magyarságnak lett alapító főmunkatársa - ekkor hagyott fel a tanítással -, majd 1934 és 1938 között a napilap főszerkesztője volt. Ebben az időben tanulmányokat írt a Budapesti Szemlébe, a Századokba, az Urániába stb., magyar történelmi szócikkei a Révai Lexikonban jelentek meg.
1938-ban Hegedűs Gyula újságíróval alapítója és főszerkesztője volt a Magyar Nemzet című napilapnak, amely jelentékeny szerepet játszott a hitleri fasizmus és a magyar szélsőjobboldali mozgalmak, a nyilasok elleni küzdelemben. A lap az ő vezetésével vált a német befolyással, a szélsőjobboldali eszmékkel szembeforduló polgári orgánummá, ezért 1940-ben lemondani kényszerült.
A lemondással együtt járó megrázkódtatások testileg is megviselték, Balatonfüredre ment kezelésre. Az őt meglátogató barátaiért ment a vasútállomásra, de taxija egy másik autóval ütközött. Olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A Magyar Nemzet őszinte megrendüléssel gyászolta: "A magyar sors kifejezője volt, kivételes tehetség. Tollának függetlenségét mindennél többre becsülte. Lelkének erejét, arcának férfias sugárzását, egész lényéből kiáramló emberi melegségét abból merítette, hogy magyar úton járt."
1992-ben róla elnevezett díjat alapítottak, amellyel évente egy-egy újságírót jutalmaznak a nyomtatott sajtó, illetve az elektronikus média területéről. 2015-ben avatták fel egész alakos szobrát, Majoros István művét halála helyszínén, Balatonfüreden.
Fia, Pethő Tibor szintén az újságíró pályát választotta, évekig a Magyar Nemzet főszerkesztője volt. Tibor nevű dédunokája jelenleg a Magyar Nemzet gárdájának tagja.
Ha a hét összes érdekes eseményéről készült anyagunkat szeretné megismerni, írjon a tartalomertekesites@mtva.hu címre, ha a tartalomhoz kapcsolódó kérdése, megjegyzése van írjon az info.archiv@mtva.hu címre.
 
 
 
 
 

Joomla Templates by Joomla51.com